Amit Boborjánról tudni lehet, érdemes, rövid, és elfér
Őszintén bevallom, ezt a könyvből lévő kivonat P a n d a c s ö k i B o b o r j á n születéséről. A három elmélet közül döntse el mindenki, hogy melyik áll hozzá a legközelebb.
1. A peca elv, miszerint egy horgász fogta ki Boborjánt a vízből, de mivel rájött, hogy ő nem hal, szabadon engedte (a horog minden bizonnyal a jobb felső szájrészébe akadt be.)
2. Pumpa elv. Egy nyilas pumpával kiskorában eltalálta magát, és ahogy megpróbálta leszedni magáról, a szája sínylette meg a dolgot. (Minden bizonnyal innen a Pumpák iránit önzetlen szerette.)
3. A Nyalóka elv. Ez azt tárja elénk, miszerint Boborjántól gyakran vették el kiskorában a nyalókát, emiatt maradt úgy ahogy a szája.
És most az elméleteket alul írva: Boborján egy Dolák-Saly Róberttel élő személy, melyet magában hordoz, mióta él. Ő a benne rejlő gyerek ~ melyet nem rejt véka alá.
Boborján színpadra kerülése még nagyon a L’art pour l’art kezdetén történt: a 80-as években született az első figurák között.
Miszerint a Déeser az állatokkal és akikhez gyengéden, kedvesen akart szólni így szólította meg: egykori barátnője hívta fel rá a figyelmet a fura szájtartására, mit nem titkol: a kutyáktól lopott, hisz ha valaki nem tudná: gyermek korában híven kitartott amellett, hogy ő kutya szeretne lenni.
S mint tudjuk: kutyából nem lesz szalonna! Lehet hogy kutyául érezte magát, de gyerekkori álma nagyon kis részben teljesült. De legalább nem mondhatja, hogy őt kutyába se veszik. Végül is egyik kutya másik eb és kutya jó dolga lett. A végére szándékozok egy nagyon rá jellemző idézetet írni mely Neki sikerült:
,,Az alkotó élet titka, hogy felnőtt korban is megőrizzük a gyerekkor szellemét”
Mumuska írása
P a p u c s szerkesztésében
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
