° Írások : DSR: Hogyan kerüljük el a feltűnést vendégségben? (Naftalin Ernő ötlettára) |
DSR: Hogyan kerüljük el a feltűnést vendégségben? (Naftalin Ernő ötlettára)
2007.09.24. 21:30
Magándrenedlő, 2003 Május 17
Ha szilveszterkor vacsorameghívást kapunk, rögtön felvetődik bennünk a kérdés: hogyan kerüljük el a feltűnést vendégségben, illetve azt, hogy ott bármivel meggyanúsítsanak bennünket? Mindenekelőtt üljünk rendesen. Kezünket ne tartsuk az abrosz alatt, mert még azt hiszik rólunk, hogy a levesből kilopott sárgarépát rejtegetjük, amit majd a Köjál szakembereinek akarunk átadni vizsgálatra. Sohase hajoljunk az asztal alá, még ha le is esett valami, mert valaki azt gondolhatja, hogy be akarunk fotózni a szemben ülő hölgy szoknyája alá, hogy megörökítsük az alapszínt. A tányér mellett fekvő kést se fogjuk meg lehetőleg, nehogy eszébe jusson bárkinek, hogy a mellettünk ülőt váratlanul hasba akarjuk szúrni vele, miközben azt kiabáljuk majd, hogy: – Nesze, te mocskos disznó, most röhögjél olyan idétlenül! A társaság egyik tagjára se nézzünk kétszer egymás után, mert azt fogja hinni, hogy irigyek vagyunk a szakállára. Ha egyszer már ránéztünk, akkor közvetlenül utána pillantsunk a sótartóra, csak ezután ismételjük meg a nézést az ő irányába. Ha észrevesszük, hogy valaki arra gyanakszik, hogy lukas a zoknink, gyorsan bizonyítsuk be az ellenkezőjét. Tegyük fel az asztalra cipőtlen lábunkat, és bátran mozgassuk lábujjunkat, hogy mindenki lássa makulátlanságunkat. Előfordulhat persze, hogy tényleg lukas valamelyik zoknink, de azt hamar rejtsük el egy puding vagy somlói galuska alá, nehogy megrójanak bennünket. Ha minden igyekezetünk ellenére az asztalon fekvő kezünk nyugtalanító mozdulatlanságával mégis felhívja magára a figyelmet, oszlassuk el a félreértéseket. Emeljük karunkat magastartásba, és kössük a fejünkhöz erősen. Ezzel a gesztussal jelezzük azt, hogy nem kell félni, nem akarunk ártani senkinek, se feltűnő magatartásunkkal gyanút ébreszteni másokban. Ha így teszünk, és még csak nem is pislogunk, szeretni fognak embertársaink.
|